Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel), személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony, az Szja-tv. szerinti – az előbbiek közé nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amagán-nyugdíjpénztári tagság kezdőnapjától számított ellátási alapnak a Tbj-tv.33. §-ának (1) bekezdésében foglalt mértékkel számított összegét, ha az azegyszáz forintot meghaladja.A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Képzési költség fizetése nem munkavállalónak

Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizető átvállalja a vele munkaviszonyban nem lévő magánszemélyek esetében is, ekkor azonban ún. nem pénzben juttatott adóköteles jövedelem keletkezik, amelynek az adókötelezettségét a juttató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Járműhasználat üzemanyagköltsége

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
Részlet a válaszából: […] Ha szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére kap megbízást az egyéni vállalkozó, és az üzemanyagköltséget részére ki kívánják fizetni, akkor az költségtérítés formájában történhet.Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatot tükröz. A választ a számviteli előírásokkal való összevetéssel kezdjük, kiegészítve a társaságiadó-alapot érintő tételekkel is.Az Szt. előírásaiból (elsősorban az Szt. 72., 77. §-aiból) az következik, hogy számlázni (árbevételként elszámolni) csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.