Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, különösen akkor, ha a szerzésre fordított érték legalább 20 százalékkal meghaladja a szerzett részesedésre jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet válaszolni!Ha a 2011. évi beszámoló elfogadásakor a kft. tárgyévi adózott eredménye, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménye az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint lehetővé tette az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás terhel (ez utóbbi maximum 450 E Ft összegben).A magánszemély dönthet arról is, hogy a jegyzett tőkét a tőketartalékkal szemben szállítja le. Ez esetben a tőkeleszállításhoz közvetlenül adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik, és nem változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetik(nettó összegben) a tulajdonosoknak, és adó- és hozzájárulás-fizetés történikaz adóhatósághoz.A tagok részéről az osztalékkövetelés elengedése – a maitörvényi előírások mellett – azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.