Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...(az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.A társasház – a hivatkozott előírások alapján – egyértelműen megfelel a Ptk. szerinti jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni, csökkentve a levonható áfát (T 8692 – K 466). Az előbbiek szerint a 8692. számlára könyvelt összegekkel a társasági adó alapját is meg kell növelni.A válaszban arra építettünk, hogy a túlszámlázás, a fiktív számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...Kettős könyvvitel esetén a megtörtént gazdasági esemény elismert ellenértékét kell a ráfordítások között, a bevételekkel szembeállítva rögzíteni, függetlenül azok pénzügyi rendezésének megtörténtétől.A Tht. 48. §-ában előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Utólag megállapított túlszámlázás

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni,csökkentve a levonható áfát (T 8692 – K 466). Természetesen, az előbbiekszerint a 8692. számlára könyvelt összegekkel a társasági adó adóalapjánakmegállapítása során az adózás előtti eredményt is növelni kell.A túlszámlázások,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.