Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés:

Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa–Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.

Részlet a válaszából: […] ...használata.Ha a jármű nem minősül személygépkocsinak, akkor személyszállítási szolgáltatást nyújt a kft. a magánszemélyeknek. Ekkor a felmerült költségekből a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Biztosító által fizetett összeg elszámolása

Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségeket a tényleges vagy a kalkulált összegben – mint térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét – az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni (T 523 – K 9648). A javítási költségek dokumentuma lehet a biztosító nevére szóló számla másolata, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Biztosítói kárrendezések javítási számláinak rendezése

Kérdés:

A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)–(2) bekezdésén alapul. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Helyesen járunk-e el, vagy a teljes javítási számla értékét (az áfa vissza nem igényelhető részét is) az igénybe vett szolgáltatások között kellene kimutatni?

Részlet a válaszából: […] ...gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos számlázott költségek, illetve az ezzel kapcsolatos biztosítói fizetések elszámolását hosszasan részletezi a kérdező a kérdésben, részben helyesen a számviteli törvény elő­írásaira hivatkozással, de helytelen következtetésre jut...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?

Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) álláspontunk szerint nem jogosult a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére 3000 forint napidíjátalány fizetésére. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...lízingelte a lízingtárgyat, és kijelölte a vevőt – az általános szabályok szerint kell teljesítenie a személyijövedelemadó- és járulékkötelezettségeket (az egyéni járulékokkal összefüggő járulékkötelezettségeket természetesen abban az esetben kell teljesíteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adó bevallása: T 5611 – K 463-8– a munkába járás költségtérítése személyi jövedelem¬adóval és járulékkal csökkentett összegének kifizetése: T 4798 – K 381, 384A kiküldetés (kirendelés) a munkáltató által elrendelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
Részlet a válaszából: […] ...az iparűzési adót érinti, s valójában a saját teljesítmény meghatározására, annak számlázására, valamint arra vonatkozik, hogy mekkora összegű árbevételt kell elszámolni. Előzetesen ezért a kérdésben említett személygépkocsik műszaki vizsgáztatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...ünnepnapokra, a pihenőnapokra fizetett távolléti díj;– a segély, valamint a munkavállaló családjának nyújtott támogatások;– az érdekképviseleti szervek részére juttatott támogatás;– a munkavállaló által kötött és a munkáltató által fizetett baleset-, élet-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Lízingelt gépkocsi értékesítése

Kérdés: 2015. 03. 05-én lízingeltünk egy BMW típusú személygépkocsit. Bruttó vételár: 9 415 000 Ft, regisztrációs adó: 85 000 Ft. 3 149 606 Ft+áfa előleget fizettünk. Üzembe helyeztük a személygépkocsit 2015. 03. 05-én 7 529 136 Ft értéken. 2018. 03. 05-én lejárt a lízingszerződés, és maradványértéken megvásároltuk a személygépkocsit. A maradványérték áfája visszaigényelhető? A maradványértékkel az üzembe helyezett gépjármű értéke növelhető? 2018. 12. 31-én el kívánjuk adni bruttó 6 100 000 Ft-ért. Megfelelő-e a számla, ha 4 803 150+áfa értéken állítjuk ki? Kérem, hogy a könyvelési teendőkről is tájékoztassanak!
Részlet a válaszából: […] ...a maradványértéket (pedig az is beletartozik). A lízingszerződés szerinti vételárat az előleg megfizetésével és a törlesztésekkel rendezték-e, a lízingdíjban lévő kamatot kamatráfordításként számolták-e el? Terv szerinti értékcsökkenésként milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költséget a tényleges vagy a kalkulált összegben – mint térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét – az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni (T 523 – K 9648). A javítási költség dokumentuma lehet a biztosító nevére szóló számla másolata, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
1
2
3
4