Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltételekkel (T 553 – K 384).Az a juttatás, amelyet a magánszemély, mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...T 553 – K 21-22, 26-27, 467,– saját előállítású termék= készletre vétele: T 251 – K 581,= átminősítése vásárolt termékké: T 581 – K 251 és T 261 – K 582,= a vásárolt termékként készletre vett áru értékére a fizetendő áfa felszámítása: T 261...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása, gyógykezelése, ... a kialakult állapot javítása, vagy a további állapotromlás megelőzése ... ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] ...amely abból adódik, hogy a nagykereskedő kétszer adja el ugyanazon készletet (vélhetően relatíve rövid időn, egy éven belül), és ekképp kétszeresére nő az árbevétele és elábéja. Ilyen értelemben tehát inkább nem a közteherviselés körébe, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Gyógyszerészek szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek és szakasszisztensek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának d) pontja, valamint ugyanezen törvény 139. §-a alapján közfeladatot ellátó személynek minősülnek-e, és ez alapján vonatkozik-e rájuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2011. évi CLV. törvény 2. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megfogalmazott szakképzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség?
Részlet a válaszából: […] ...engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétele alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összesenje, ideértve a gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet is. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...gyógyszerek áfáját levonásba helyezheti.A térítés nélkül kapott (átvett) kísérleti gyógyszerek könyvelése az egyéb bevételekkel szemben az áfaalap összegében: T 261 – K 9647, amelyet időbelileg el kell határolni: T 9647 – K 4832, az időbeli elhatárolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Őrzőkutya tartása

Kérdés: Az őrzőkutya milyen bekerülési értéken szerepel a könyvelésben? Milyen esetben lehet elszámolni a költségeit? Ha ajándékba kapta a társaság, milyen dokumentum alapján kell nyilvántartani? Három kutya van.
Részlet a válaszából: […] ...meglévő piaci értékét. A társaságnak ezen a piaci értéken kell állományba vennie (T 153 – K 9647) az egyéb bevételekkel szemben. Az egyéb bevételként elszámolt összeget időbelileg el kell határolni (T 9647 – K 4832), az időbeli elhatárolást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A 2011. évi CLV. törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató, feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után. A patika többek között gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, dermokozmetikai termékeket is értékesít. A gyógyszerészek, gyógyszertári szakasszisztensek után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni? Például ha valaki vesz az OEP által támogatott gyógyszert és egy kozmetikai terméket. Közfeladatot ellátó személy az egyik percben, a másik percben pedig nem az? Minősíthető-e mind a két esetben közfeladatot ellátónak? Vagy meg kell bontani, de hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...szerv által kiadott működési engedély birtokában... végezhető egészségügyi tevékenységek összessége... ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet ... is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Tenyész- és növendék állatok elhullása, szaporulata

Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. A cégben vannak tenyészállatok és növendék állatok. Jelen esetben lovakról van szó. Ha eddig (2010 óta) nem volt sem szaporulat, sem elhullás könyvelve, akkor hogyan tudnám (milyen főkönyvi számok segítségével) a jelenlegi tényleges állapotra hozni a tárgyi eszközök, valamint a készletek könyvelését? Felleltároztattam a 2012. 12. 31-i állapotot. Hogyan kell a szaporulat értékét megállapítani, ami 2012. évben keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...2010-es és 2011-es elhullás és szaporulat könyvelését a 2012. évi könyvelés keretében, mint előző évekkel kapcsolatos önellenőrzést kell elszámolni (a gazdasági eseményeket a 2012-es könyvelés keretében előző évi évszámmal megnyitott számlákon kell elszámolni)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Gyógyszertár szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után. Az idézett törvényhelyek szerint a gyógyszertárakat terheli-e szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...forgalmazható egyébtermékek helyes alkalmazására vonatkozó teljes körű tájékoztatással történőkiszolgálása, az e termékekkel kapcsolatos felvilágosító, tanácsadószolgáltatás.Az egészségügyi szolgáltató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
1
2