Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...hányada meghaladja a jelentős tulajdoni részesedés mértékét, különösen akkor, ha a szerzésre fordított érték legalább 20 százalékkal meghaladja a szerzett részesedésre jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a felszámolással megszűnő társasággal szembeni követelés ellenében került be (amelyet beszerzésként kellett könyvelni a kötelezettségekkel szemben, majd a kötelezettséget összevezetni a kölcsönkövetelés összegével). Mivel az ingatlan-résztulajdon értéke nem fedezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható, hogy a pénzeszközök mennyivel és milyen iránybanváltoztak: az üzleti év nyitó, illetve záró pénzeszközei értékénekkülönbözetében (a Mérleg B/IV. sorából). A vállalati gazdálkodás szempontjábólazonban az is fontos, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...részét képezőeszközöket – azonosan a kincstári vagyon eszközeivel – saját könyveiben iskimutassa a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben (az önkormányzati vagyonrészét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapjántörténő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...(részletre vagy pénzügyi lízing keretében), akkor azt a vételkor a tárgyi eszközök között állományba kellett vennie a kötelezettségekkel szemben (T 161 – K 448 és T 142 – K 161). A törlesztések összegei csökkentik az opciós szerződés miatti kötelezettséget (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező társaság a könyvelésre vár választ, a válaszadásnál azonban nem tekinthetünk el más jogszabályok vonatkozó előírásaitól sem.A Gt. 81-105. §-ait kell a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál alkalmazni. (Amennyiben valamely kérdést a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet a mérlegben kimutatni.Az óvatosság elvéből következően azonban, az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre céltartalékot kell képezni. A bírósági végzésben megítélt kötelezettség teljes összegére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.