25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Devizás tételek elhatárolása
Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
2. cikk / 25 Lízing miatti tartozás kiváltása
Kérdés:
Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?
3. cikk / 25 Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés
Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
4. cikk / 25 Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel
Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
5. cikk / 25 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
6. cikk / 25 Devizakötelezettség havonkénti értékelése
Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
7. cikk / 25 Külföldi telephelyen történő valutabeváltás
Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
8. cikk / 25 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
9. cikk / 25 Halasztott árfolyamveszteség megszüntetése
Kérdés: A társaság 2008. évben devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként számolta el. A halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség értéke 19 000 ezer forint volt. A hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordítást meg kell szüntetni. A kifizetett törlesztőrészlet 2009-ben 20 000 E Ft. Helyesen számolta-e el a társaság az árfolyamveszteség megszüntetését, ha az elhatárolt veszteséget a törlesztőrészlethez viszonyítva, azaz a 19 000 E Ft/20 000 E Ft arányában (95%) szüntette meg? Ennek arányában szüntette meg – kapcsolódóan – a 2008-ban képzett céltartalékot is.
10. cikk / 25 Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak
Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
