13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése
Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
2. cikk / 13 Idegen ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
3. cikk / 13 Csapatépítő tréning költségei
Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre küldte munkavállalóit. Erről számlát kapott, a következő szolgáltatásokkal: szállás, lovas rendezvény, rendezvényszervezés, éttermi szolgáltatás. Mely költségelem nyújtható adómentesen, és melyik fog adózni?
4. cikk / 13 Egészségfejlesztési és prevenciós programok
Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, előadásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
5. cikk / 13 Színészek által vásárolt és használt ruha
Kérdés: Művészeti tevékenységet folytató kft. színészeket alkalmaz. A cég "bedolgozik" a színházaknak. A színészek a próbákat saját ruháikban végzik, ezáltal ruháik "nagy igénybevételnek" vannak kitéve. Sőt néhány színdarab esetében is saját ruhát viselnek. Ha nincs az adott előadáshoz illeszkedő ruházatuk, kénytelenek megvenni. Elszámolható-e a színészek által vásárolt ruha, illetve milyen formában, ha az egyértelműen a bevételszerző tevékenység érdekében történik? Erre az esetre is a munkaruhával kapcsolatos szja-szabályozás érvényes, és hatálya alá tartozónak minősül? Szükséges ehhez munkaruha-juttatási rendet létrehozni? Elszámolható-e az áfa? Ha nem számolható el, de a cég mégis kompenzálná ezt a munkavállalóinak, akkor a megszűnő természetbeni juttatások helyett létrejött besorolások közül melyikbe tartozik? Ennek megfelelő járulékfizetéssel?
6. cikk / 13 Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból
Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az előleg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
7. cikk / 13 Kölcsönnyújtás bérleti díj fejében
Kérdés: A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
8. cikk / 13 Tárgynyeremény utazáshoz kapcsolódóan
Kérdés: Egy utazási iroda úgy hirdeti meg az utakat, hogy tárgynyeremény-sorsoláson vehet részt az utas. A tárgynyeremény egy új személygépkocsi. A kérdésem az lenne, hogy milyen kötelezettségek terhelik a vállalkozást, és van-e a sorsolás miatt bejelentési kötelezettsége a hatóság felé? A másik, hogy az ehhez kapcsolódó, illetéket az utasra háríthatja-e?
9. cikk / 13 Adóköteles béren kívüli juttatások
Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
10. cikk / 13 Önkéntes pénztárba történő befizetés
Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
