Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...arányában kell céltartalékot képezni.A leírtakból egyértelműen következik, a devizafolyósítástól (a pénzmozgástól) a céltartalékképzés összegszerű meghatározásakor nem lehet eltekinteni.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés szerinti épületberuházásnál – az aktiválás után – csak a mérleg-fordulónapi árfolyamveszteség határolható el, feltételekkel, aktiválás előtt pedig az árfolyamkülönbözet a beruházás bekerülési értékét módosítja, de csak hó végén és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításaiközött elszámolt – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség(az elhatároláshoz azonban céltartalékképzés is kapcsolódik).Az utóbbinál meg kell jegyezni, számos társaságnál jelentősvolumenű a devizaalapú pénzügyi lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] ...összegben – időbelileg elhatárolják. Ezesetben az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni,amely céltartalékképzés ráfordításként elszámolt összegével az adózás előttieredményt növelni nem kell. Az időbelileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...részét képezőeszközöket – azonosan a kincstári vagyon eszközeivel – saját könyveiben iskimutassa a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben (az önkormányzati vagyonrészét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapjántörténő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...valuta nemére. Meg kell azonban jegyezni, a 2000. év végéig az volt a jellemző, hogy az árfolyamok emelkedtek, és így a devizakötelezettségekkel kapcsolatosan, gyakorlatilag 1996-tól 2000-ig, el kellett számolni árfolyamveszteséget.)A régi Szt. 24. §-ának (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...tette, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítők a saját termelésű készletek értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron állapítsák meg. Ezen egyszerűsített önköltségszámítás most kiegészült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként vagy ráfordításként elszámolt kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos része növeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.