Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló ellenérték, részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója ekként tart nyilván. A behajthatatlan követelés csak az így nyilvántartott követelések vonatkozásában értelmezhető, feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...esetben ez a visszavásárlási érték 36 000 E Ft, a visszavásárláshoz így az is szükséges, hogy a kft. legalább 36 000 E Ft eredménytartalékkal rendelkezzen (a lekötött tartalékba történő átvezetés miatt az eredménytartalék nem lehet negatív előjelű).Ha a Ptk., az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 313. számában a 6441. és 6449. számú kérdésekre adott válaszból ugyan következhet a kérdés szerinti ellentmondás, de a jelölések figyelembe­vételével az feloldható. (A 2014. március 15-étől hatályos Ptk.-t általában új Ptk.-ként jelöltük, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Támogatás vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felmerültekkel a Számviteli Levelek 133.számában a 2705. kérdésre adott válaszban lényegében már foglalkoztunk. Jelenválaszban az Szt. hivatkozott előírásai közötti eltérés indokoltságáraigyekszünk választ adni. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.