Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...költség 30 százaléka, de több munkáltató esetén is a folyósítás évétmegelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5millió forint. További feltétel, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélúállami támogatásokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Munkáltatói kölcsön

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?
Részlet a válaszából: […] ...kamatkedvezmény után adót (és ebben az esetben eho-t sem) megállapítania a munkáltatónak, ha a kölcsönt a következő címen és feltételekkel nyújtotta: osztalékelőlegként, feltéve hogy az a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan forgalmi értékét. Az értékcsökkenés mértékének megállapításakor egybe kell vetni a szolgáló telek értékét azzal az értékkel, amit az ingatlan a szolgalmi joggal való teher nélkül képviselne.Az Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.