Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...ülőhely, felszolgálás, biztosítanak evőeszközt stb. A kérdésben szereplő második és harmadik eset tehát megfelelhet az 5%-os adómértékkel adóztatandó étkezőhelyi vendéglátásnak. Az első eset, ahol csak kiadóablak működik, és az étel/ital értékesítésén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszából: […] A kérdező a helyes eljárásra ugyan javaslatot tesz, de az valójában nem elfogadható, mivel a pénztárba olyan tételt is könyvelne a végszámla alapján, amely készpénzben nem realizálódik: teljes érték: T 3811 – K 91, 467, előleg T 453 – K 3811, és vegyesen az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos minimálbér, ágazati legkisebb fizetéseket határoznak meg. A kötelező legkisebb bérekről a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek állapodnak meg. Ennek betartását szigorúan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás. Ezen előírás alapján külföldi kiküldetésnek tekinthető nemcsak a munkavállalónak, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye II.

Kérdés: A cég a kkv-tv. szerint kisvállalkozásnak minősül. Az elkészült szoftver értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap csökkenthető-e a 2009. évi társasági adó bevallásakor, figyelemmel a következőkre: 1. A szoftver készítőjétől, eladójától kell kérni egy nyilatkozatot, hogy a szoftver tulajdonjogát vagy csak a használati jogát értékesítették? Ez a számlából nem derül ki. 2. A szoftver "üzembe helyezése" (használatbavétele) 2010. január 1-jén lesz. A bekerülés értékével a beszerzés évében, 2009-ben, vagy csak 2010-ben csökkenthető az adóalap, ha a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént? 3. Amennyiben a szoftver tulajdonjogának a megvásárlása megtörtént, akkor a teljes bekerülési értékre (50% pályázattal elnyert támogatás) érvényesíthető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, vagy csak a kisvállalkozás által finanszírozott 50%-ra?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletben foglaltak szerinti támogatásnaktekintendő.A vonatkozó közösségi támogatási rendeletek megfogalmazzák,hogy milyen feltételekkel lehet a támogatást igénybe venni. Milyen mértékűlehet a támogatás intenzitása, amelyen az érvényesített támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...készülő műszaki, gazdasági tanulmány. A kérdésben megfogalmazottak alapján nem dönthető el, hogy a"táplálékkiegészítők analitikus vizsgálata" tanulmány K+F tevékenységnek minősül-e.Nem dönthető el továbbá, hogy a K+F...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] 1. A válasz röviden az, hogy nincs lehetőség.A járulékelőleg-fizetési kötelezettséget a KTIA-tv. 5. §-a szabályozza. A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentve a bruttó összegből levonható – államháztartási támogatással korrigált – kutatási, kísérleti fejlesztési költségekkel, így kapjuk meg az innovációs járulék nettó összegét.Nem köteles járulékot fizetni a mikrovállalkozásnak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A választ a számviteli elszámolással kezdjük.Az erdőtelepítéssel foglalkozó társaság nem megrendelésre végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban – az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig – felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Nem ellenértékként adott támogatás áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik ahhoz a kapott támogatáshoz, amely támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, a támogatás a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát közvetlenül nem befolyásolja? Van-e eltérés a minősítésben akkor, ha a támogatott költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] Költségvetési szervnélAbban az esetben, ha a kapott támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, és a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát sem befolyásolja közvetlenül, a következő esetek fordulhatnak elő:a) Ha a támogatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.