Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...szerint azosztalékjövedelmet személyi jövedelemadó terheli, sőt jellemzően az Eho-tv.szerinti egészségügyi hozzájárulás is, az osztalékkötelezettségként kimutatottösszegből a magánszemély tulajdonos jogos, az adós (a társaság) által elismertkövetelése csak az adóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...készülő műszaki, gazdasági tanulmány. A kérdésben megfogalmazottak alapján nem dönthető el, hogy a"táplálékkiegészítők analitikus vizsgálata" tanulmány K+F tevékenységnek minősül-e.Nem dönthető el továbbá, hogy a K+F...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Biztosítás befektetéssel

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...kamatbevétel azadózás előtti eredmény része, és mint ilyen, a társasági adóval csökkentettösszegében a bt. tulajdonosai részére osztalékként kifizethető, a kifizetettosztalék utáni adó- és járulékterhek megfizetésével.Amennyiben a biztosítási szerződés lejárata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...sajátosadózási előírások (általában kedvezmények) a társasági adóban a következők:2004-ben:– a beruházás értéke (feltételekkel), de legfeljebb azadózás előtti nyereség, és legfeljebb 30 millió forint közül a kisebb értékcsökkenti az adóalapot [Tao-tv. 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.