Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék, akkor az osztalékkal összefüggésben kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Amennyiben a nyugdíjas magánszemélynek a munkaviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés:

Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásában való könyveléshez külön bizonylatok nem kellenek, elegendőek azok, amelyek általában szükségesek, az osztalékkifizetésről való döntés, a kezelt vagyon nevére szóló adóbevallás, a kezelt vagyon pénztárbizonylata, elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
Részlet a válaszából: […] ...utóbbinak akkor lehet hátránya, ha mégsem éri el az adófizetési felső határt, mert akkor a különbözetet (az őt terhelő adót) 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania. és a bevallásra előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...el fogja érni! Ha mégsem érné el (mert például a munkaviszony megszűnt),a magánszemély az őt terhelő százalékos ehót 6 százalékkal növelten, atárgyévre vonatkozó szja-bevallásban vallja be, és a bevallás benyújtásáraelőírt határidőig fizeti meg.Ha például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] ...év végéig alkalmazandó rendelkezések alapján az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerint az osztalék adóját a kifizető az osztalékkifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint. Az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható, ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték. Ekkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az Art. 50. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...az adózott eredmény felhasználásáról, azt a könyvviteli nyilvántartásokban a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatták ki, osztalékkifizetés – az 1998. évi törzstőkeemelés kivételével – azonban nem történt.A 2003. évtől változtak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...(2000. november-december) követő első mérleg szerinti eredmény (a 2000. évről készített beszámoló) megállapítása során osztalékká vált jövedelem adójával szemben adóelőlegként kellett volna elszámolni. Az elszámolás a kifizető kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.