Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni." Mivel az osztalékkifizetés pénznemére vonatkozóan külön jogszabályi előírás nincs, törvényi háttérnek tekinthetjük a Munka Törvénykönyvét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Automata autómosók használata, elszámolása

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?
Részlet a válaszából: […] ...eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett), vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az automatába bedobott készpénz tartalmazza egyrészt az értékesítés nettó árbevételét, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...értékét csökkenti a vámvisszatérítés összege.A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, illetve az ajándékként, a hagyatékként kapott, továbbá a nem adminisztrációs hibából származó többletként fellelt anyagkészletelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...bele a magánszemélyeknek a társasággal szembenikövetelés elengedése.Ide kapcsolódóan javasoljuk, hogy a magánszemélytulajdonosok az osztalékkifizetésről – az egyéb feltételek teljesülése mellettis – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...nehéz olyan kérdésben szakmai véleményt kialakítani, amely kérdésben (témában) a jogszabályi előírások nem differenciálnak, nem tesznekkülönbséget – az adott esetben a követelés elengedése vonatkozásában – a valós követelés és a kvázikövetelés között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Behajthatatlan követelés az evánál

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
Részlet a válaszából: […] ...bevételként számításba vette a kft. részére kiadott 2 500 000 forint összegű számlát is (és az előleggel, természetben kapott ellenértékkel részben sem került kiegyenlítésre), akkor az adott év (2007. év) evabevallását kell önellenőrzés keretében korrigálni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt. 220. §-a is.) A tagot megillető összeg tekinthető-e a tagrészéről fennálló követelésnek? Nyilvánvaló, hogy igen! Az osztalékkifizetéstterhelő személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás levonása utániösszegben. Ha úgy közelítjük meg a kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...részét képezőeszközöket – azonosan a kincstári vagyon eszközeivel – saját könyveiben iskimutassa a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben (az önkormányzati vagyonrészét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapjántörténő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve – csak az Szt.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha az rt.-nek az Szt. szerint helyesbített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...régiek-e, vagy újak.Az osztalékelőleget nem kell bevallani, csak tájékoztató adatként kell közölni, azonban az osztalékelőlegből osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját be kell vallani, mégpedig az arról az évről szóló adóbevallásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
2