Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...esetén 2009. december 31-ig kellett volna a lekötés feloldásához megvalósulnia. Ennek hiányában a meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kellett volna rendeznie az adóhatósággal. Erre vonatkozhat az elévülési szabály.)A számviteli előírások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Támogatásból megvalósult építmények elszámolása

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
Részlet a válaszából: […] ...is rendelkeznie kell,hogy a tőketartalékba helyezett összeget a lekötött tartalékba át kell vezetni,illetve meddig kell azt lekötött tartalékként kimutatni, mikor lehet a felettszabadon rendelkezni. Ha ezt külön nem szabályozták, akkor az egyesületnek azáltalános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Célelőirányzatból kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti azt. A kétféle módon meghatározott értékcsökkenési leírás nem feltétlenül azonos összegű. Ha a társaság maradványértékkel számol, akkor a kettő biztosan eltér egymástól, mivel a Tao-tv. alapján a maradványértékkel az értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...számított különbözetét mint vállalkozásból kivont jövedelmet akkor, ha azt nem viszi be a társaságba, és utána 20 százalék mértékkel kell a személyi jövedelemadót megállapítani. Keletkezhet még személyijövedelemadó-kötelezettsége magánszemélyként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...[Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja]. Ez a szabály 2001. január 1-jével lépett hatályba, előtte az előbbi tételek az osztalékkifizetés korlátai között szerepeltek. A 2001. évi nyitó tételekben lévő ilyen összegek, továbbá a 2001. január 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...összegnek megfelelő összeggel a fel nem osztható vagyon címen lekötött tartalékot csökkenteni kell a képzésnek megfelelően a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben.Rendelkezik a Szöv-tv. a törvény hatálybalépésekor működő szövetkezetek fel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.