12 talált cikk a személyes közreműködés , kötelezettség , bevallás , EKK kifejezésre

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.

Kérdés: Öregségi nyugdíjas társasági tag egyik vállalkozásában heti 20 órás munkaviszonyban, díjazás mellett dolgozik; a szükséges járulékokat fizetik. Ha párhuzamosan egy másik kft.-jében, díjazás nélkül, ügyvezetőként személyesen közreműködik, van-e további járulék­kötelezettsége?

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2012. 01. 01-jével minden cég minden ügyvezetőjére le kellett adni a 12T1041-es bevallást, hogy milyen jogviszony keretében látja el a feladatát. A NAV információs szolgálatán arról tájékoztattak, hogy ezt követően ha az ügyvezető pl. saját jogú nyugdíjas, máshol megfizeti a 6390 forint egyösszegű egészségügyi járulékot, nem kap javadalmazást, nem vesz fel semmiféle jövedelmet, akkor is kell havonta 08-as bevallást küldeni 0 Ft értékkel. Ezt NY nyomtatvánnyal sem lehet kiváltani. Valóban így van? Mit kell tennem a külföldi állampolgárságú ügyvezetővel, akinek csak adóazonosítója van, kell kérnem taj-számot?

Kérdés: Kft. tagja (nincs máshol biztosítási jogviszonya) nem vesz ki a vállalkozásból sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyára való tekintettel jövedelmet. 2010. májustól (ekkor alakult) szeptember hónapig a minimálbér után a járulékokat a társaság megfizette a következő módon: az egyéni járulékokat a tag havonta befizette a társaság pénztárába, a munkáltatói járulékokat és az egyéni járulékokat a havi 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette. 2010. október hónapjától – a jövőbeni nyugdíj összegének megállapítása miatt – havi 150 000 Ft után fizetné a tag a járulékokat (tagi jövedelmet továbbra sem vesz ki, biztosítási jogviszonya továbbra sincs másutt). Az egyéni járulékokat változatlanul 73 500 Ft után a tag a vállalkozás pénztárába befizette, 76 500 Ft után az egyéni és a munkáltatói járulékokat is a társaság fizette, ezen összeg után a tagtól nem vételezett be egyéni járulékok jogcímen összeget. 150 000 Ft után a 08-as bevallásban a társaság bevallotta, és határidőben be is fizette az egyéni és a munkáltatói járulékokat is. 1. Van-e lehetőség arra, hogy a vállalkozás, ha nem vesz ki a tag tagi jövedelmet, a minimálbérnél magasabb összeg után fizesse a járulékokat (2010. 4. negyedév)? 2. Ha igen, akkor a fent említett esetben a 76 500 Ft után (150 000-73 500 Ft minimálbér) a társaság fizetheti-e az egyéni járulékokat a tag helyett, vagy a tagtól kell bevételezni ezen összeg után is az egyéni járulékokat, majd továbbutalni az adóhatóságnak? Milyen törvényhelyre való hivatkozással teheti ezt? 3. Ha nem, milyen következményekkel jár a társaságra és a magánszemélyre nézve, ha a társaság mégis ezt a gyakorlatot követi?

Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: - A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyed­évente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? - Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? - Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? - Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? - A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?