Osztalék a kültagnak

Kérdés: Katás bt.-ben csak a beltag, aki személyes munkavégzésre kötelezett, a kata alá van bejelentve. A beltag az összes jövedelmet kiveszi. A kültag nem végez munkát a bt.-ben, személyes munkavégzésre nem kötelezett, osztalékra nem tart igényt. Ebben az esetben is jár az osztalék a kültagnak? Ha igen, akkor az osztaléknak mi az alapja, és azt miből lehet kifizetni? A bt. csak bevételi nyilvántartást vezet.
Részlet a válaszából: […] ...további adó nem terheli. Értelmetlen a magánszemélyek adózott jövedelmét megbontani személyes közreműködés ellenértékeként és osztalékként kapott részre. Tekintettel arra, hogy a kültag személyes munkavégzésre nem kötelezett, az adott bt.-nél a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Nyugdíjas munkaviszonyban és máshol ügyvezetőként

Kérdés: Öregségi nyugdíjas társasági tag egyik vállalkozásában heti 20 órás munkaviszonyban, díjazás mellett dolgozik; a szükséges járulékokat fizetik. Ha párhuzamosan egy másik kft.-jében, díjazás nélkül, ügyvezetőként személyesen közreműködik, van-e további járulék­kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Ha az ügyvezető az ügyvezetés mellett a társaság tevékenységében nem működik közre, így nem minősült 2011-ben tagként társas vállalkozónak, akkor 2012. január 1-jétől az ügyvezetői tevékenysége alapján kell társas vállalkozónak tekinteni. Ha az alkalmazás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónaknem minősülő tagja (társas vállalkozó) után társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...szinten sem felelnek meg a számviteli előírásoknak, és így azSzja-tv. szerint kedvezményes osztalékadóval igénybe vehető osztalékkifizetéskövetelményeinek sem.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján apénzeszközöket érintő gazdasági műveletek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...a mérnökök, a szakértők részére szerzői jogdíj, találmányi díj, szabadalom vételára és hasznosítási díja, újítási díja, az ezekkel kapcsolatos közreműködői díj kifizetésére kerül sor, akkor azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.