Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...válaszolunk a – nem egyértelmű, de ismétlődően feltett – kérdésekre.Ha az alapító társaság a könyveiben szereplő építési telekkel a projekttársaságban tőkét kíván emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli törvény előírásait mindenképpen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Társasház tetőterének hasznosítása

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyát képezőingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnekazzal, hogy ezen érték igazolt költségekkel nem csökkenthető. A jövedelemnektekintett hányad után az adó mértéke 25 százalék. Az adó levonása utánfennmaradó összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...bele a magánszemélyeknek a társasággal szembenikövetelés elengedése.Ide kapcsolódóan javasoljuk, hogy a magánszemélytulajdonosok az osztalékkifizetésről – az egyéb feltételek teljesülése mellettis – a számviteli beszámoló elfogadásakor csak akkor döntsenek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...eldöntött és kifizetett osztalék adóját esetleg évenként eltérő módon megállapítani.Az észrevételben hivatkozott válasz az osztalékkifizetéshez kapcsolódó ügyvezetői írásbeli nyilatkozat megalapozásáról szól.A Gt. 131. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...művelés alatt álló belterületi föld; – a rendeltetésszerű felhasználásig (az Országos ÉpítésügyiSzabályzat szerinti építési telekké, építési területté, illetőleg területtéalakításig) az a belterületi földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös,kert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...kell a külföldi illetőséget igazolni, mit jelent a haszonhúzói minőség, a kifizetőnek milyen feladatai vannak, s milyen következményekkel jár az eljárási rend megsértése.Az írásban feltett szűkszavú kérdés szerint német magánszemélyek munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.