Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...Így a megkeresésben megfogalmazott kérdésekre egyértelmű választ nem lehet adni, a válaszadáshoz a választ adó kénytelen feltételezésekkel élni, válaszát a feltételezésekhez igazítani, ennek kapcsán a raktárépületet az egyéb eszközöktől elválasztani, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Részlet a válaszából: […] ...leírást elszámolni: T 571 – K 149. (Mi nem tudunk leírási kulcsot adni, mert nem tudjuk, hogy milyen élettartammal, milyen maradványértékkel lehet az adott hűtőszekrénynél számolni, és a bruttó, a 100%-os értéket sem ismerjük.) Mivel 2023-ban a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Telefonvásárlás munkavállalói befizetéssel

Kérdés: Cégünknél egy nagyobb értékű telefonvásárlás történt, nettó 250 ezer Ft értékben, a belső szabályzat azonban csak 120 ezer Ft nettó értékű telefonvásárlást engedélyez. A munkavállaló a különbözetet be szeretné fizetni a cégnek. A különbözetről számlát szeretnénk kiállítani. Számvitelileg helyesen járunk el? A számla nettó értéke a telefon teljes nettó összegének csökkentett összege (250-120=130 ezer Ft.)? Helyesen vontuk-e le a telefonvásárlás számlájának áfáját? A tárgyieszköz-nyilvántartásban kell-e az eszközértéket csökkenteni a munkavállaló által befizetett értékkel?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény az egyedi eszköz fogalmát ismeri, az eszközhányadot (az ingatlanok kivételével), a részeszközt nem. Ebből az is következik, hogy a megvásárolt telefon egy részét (melyik részét?) nem lehet értékesíteni, és így nem lehet a különbözetről számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...haszonanyagértéken) át kell vezetni a vásárolt készletek közé, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet (a piaci értékként figyelembe vett érték nem lehet több, mint a nettó érték) pedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolni.A tűz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztés közvetlen (ön)költségei a belátható jövőben (jellemzően 5 éven belül), az egyéb címen felmerülő kapcsolódó költségekkel együtt a bevételekben (alapvetően a kérdés szerinti esetben az új festékanyag árbevételében) megtérülnek-e.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] ...nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a törvényben meghatározott további feltételekkel.Az adománnyá minősítéshez a belső egyházi jogi személynek a Tao-tv. követelményének kellene megfelelnie. Az alapfeladataival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: Társaságunk 2011. évben is csomagolóüzem beruházását tervezte támogatás igénybevételével. Az üzemhez kapcsolódó építési engedély tervezési dokumentumait elkészíttette. A számlához kapcsolódó áfát visszaigényelte, a tervezési díjat, a tervezési dokumentumok nettó értékét a beruházási számlán tartja. A társaság a beruházást nem folytatja, mert a beruházáshoz nem tud támogatást igénybe venni. Ez esetben a beruházási számlán lévő összegeket át kell-e könyvelni más főkönyvi számlára? A visszaigényelt áfát vissza kell-e fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...alapja megállapítása során, amilyen összeggel, mint terven felüli értékcsökkenéssel növelni kell az adózás előtti eredményt, ugyanekkora összeggel csökkenteni is kell, mint számított nyilvántartási értékkel.Ha a csomagolóüzem létrehozása még 2013-ban is aktuális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg. A konzorciumi szerződéshez kapcsolódó támogatást a"Társaság"-nál kell a pénzmozgással egyidejűleg a rendkívüli bevételekkelszemben elszámolni, majd a rendkívüli bevételt halasztott bevételkéntidőbelileg el kell határolni.A konzorciumi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Tűzkár-helyreállítás költségei

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
Részlet a válaszából: […] ...az értékhelyesbítésselmódosított könyv szerinti érték, akkor először az értékhelyesbítést kellcsökkenteni az értékelési tartalékkal szemben, ha ez nem elegendő, akkor kellterven felüli értékcsökkenést elszámolni. Így tehát terven felüliértékcsökkenést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...a kht. akár nyereségessé is válhat. A kht. megszűnésekorkimutatott nyereséggel, továbbá a korábban adómentesen képzetteredménytartalékkal a társasági adó alapját növelni kell.Ha a díszburkolatot csak a végelszámolás befejezése után, akht.-nak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
2