Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...zárlat keretében:-a könyvvitelben kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni,-az időbeli ráfordítások közül:= a bevételi, illetve a költség/ráfordítás jellegű tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-ának 32. pontja szerint az alvállalkozói teljesítés értéke: ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...megfelel a "várható" követelményének), akkor a lízingbe vevő cégnek számolnia kellett volna a szerződés szerinti maradványértékkel (a 2300 E Ft-tal), és a hasznos élettartamot 3 évben meghatároznia, amelynek hatására a terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] ...okból – a könyvekből ki kell vezetni, akkor az ingatlanhoz kapcsolódó értékhelyesbítést is meg kell szüntetni az értékelési tartalékkal való összevezetéssel. Az egyértelműség érdekében a könyvelési tételek – a hivatkozott jegyzőkönyv alapján -, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Selejtezéskor visszanyert anyagok

Kérdés: Tárgyi eszköz selejtezése során visszanyert, csökkentett értékű anyagok készletre vételét hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szabály: a selejtezéskor visszanyert anyagok készletre vétele nem eredményezheti az eszközök felértékelését, illetve az egyéb bevételekkel szembeni állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] ...használható anyagok piaci értéke meghaladná a lebontott épület, egyéb építmény nettó értékét, a különbözetet az egyéb bevételekkel szemben kell a vásárolt anyagok, illetve áruk között készletre venni.Nem alkalmazható a kérdésben leírt esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó előírások, néhány esetben módosulnak az IFRS-beszámolóhoz kapcsolódó szabályok is. Ezekkel a válaszban részletesen nem foglalkozunk.A vállalkozások többségét érinthetik viszont azok a módosítások (pontosítások), amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Eltulajdonított, fellelt személygépjármű könyvelése

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...– nem veszik használatba, azt a vásárolt készletek között, többletként fellelt eszközként kell állományba venni az egyéb bevételekkel szemben (T 261 – K 9647), az egyéb bevételként elszámolt összeget pedig halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
1
2
3