Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
Részlet a válaszából: […] Az ázsióval történő tőkeemelés számviteli követelményeinek nem felel meg az a mód, ahogyan azt a kérdésben leírták, a jegyzett tőke emelését és a tőketartalékba helyezést nem lehet egymástól elválasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékkifizetés helyét különböző módon igyekszik a kérdező megtalálni, csupán a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket nem veszi figyelembe!A jogutód nélküli megszűnés formája az adott esetben a végelszámolás. A végelszámolásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket a kft. a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból beszerzett. Ebből következően, a kft. az ingatlant ugyanolyan módon és feltételekkel értékesítheti, mint bármelyik eszközét. Természetesen tekintettel kell lennie a kft.-nek arra – különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása érdekében – a saját tőke elemeit érintő gazdasági eseményeket jellemzően közzétételre kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban alátámasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti rendelkezés, mivel a kimutatott veszteség továbbra is fennáll.Az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét (T 384 – K 414), a pótbefizetés visszafizetéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...betartásával. A társasági szerződés módosítását ataggyűlési határozat támasztja alá. A taggyűlési határozatban kell – többekközött – rögzíteni a törzstőkeemelés módját, mértékét, továbbá azt is, hogyakik a törzstőkeemelésben részt vesznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 36. §-a (1)bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonos által az alapításkor, illetve atőkeemeléskor a nevesítetten tőketartalékként véglegesen átadott eszközök,pénzeszközök értéke helyezhető a tőketartalékba a társaság cégbejegyzése,illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...... tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,b) az alapítók által a ... tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejűleg,..."A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét."Az új Szt. 36 §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.