Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt értékesítő tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése elengedéséről rendelkezik. (Ez a kft.-nél a magánszeméllyel szembeni kötelezettség elengedését jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
Részlet a válaszából: […] Az ázsióval történő tőkeemelés számviteli követelményeinek nem felel meg az a mód, ahogyan azt a kérdésben leírták, a jegyzett tőke emelését és a tőketartalékba helyezést nem lehet egymástól elválasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint: A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékkifizetés helyét különböző módon igyekszik a kérdező megtalálni, csupán a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket nem veszi figyelembe!A jogutód nélküli megszűnés formája az adott esetben a végelszámolás. A végelszámolásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket a kft. a pénzbeli vagyoni hozzájárulásból beszerzett. Ebből következően, a kft. az ingatlant ugyanolyan módon és feltételekkel értékesítheti, mint bármelyik eszközét. Természetesen tekintettel kell lennie a kft.-nek arra – különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása érdekében – a saját tőke elemeit érintő gazdasági eseményeket jellemzően közzétételre kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban alátámasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdéshez kapcsolódóan pontosítás: egyszemélyes kft. esetében alapító okirat van a társasági szerződés helyett, és ennek megfelelően nem taggyűlési határozatot hoz az alapító, hanem alapítói határozatot.Az egyszemélyes társaságra vonatkozó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti rendelkezés, mivel a kimutatott veszteség továbbra is fennáll.Az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét (T 384 – K 414), a pótbefizetés visszafizetéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...betartásával. A társasági szerződés módosítását ataggyűlési határozat támasztja alá. A taggyűlési határozatban kell – többekközött – rögzíteni a törzstőkeemelés módját, mértékét, továbbá azt is, hogyakik a törzstőkeemelésben részt vesznek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...második oszlop az ún. különbözetek oszlopa, amelybe -kiválás esetén – az Szt. 139. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tételekkerülnek. A kiválással létrejövő társaság élhet az Szt. 137. §-a szerintivagyonátértékelés lehetőségével. Amennyiben él...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos előírásai alapján a tőketartaléknövekedéseként az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskortőketartalékként véglegesen átadott pénzeszközök értékét lehetett kimutatni apénzmozgással egyidejűleg. A leírtakból következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.
1
2