11 talált cikk a telek , teljesítés , bevétel , készlet , szerződés , áfa , számvitel , költség , szolgáltatás , üzleti év , EKK kifejezésre

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?

Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?

Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.

Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?