Készletszámlák árfolyama, áfája és számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítéskori választott árfolyamot a beszerzés könyvelésekor, az Áfa-tv. szerinti árfolyamot pedig az áfa bevallásához. Évekkel ezelőtt azonban változott a számviteli előírás.Az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerint: azon gazdasági események esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a szociális szövetkezetre jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei közlésével;– kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek, ha azok lényegesek, nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (az ügyletek értéke, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] ...avagyonkezelési szerződés szerinti nettó értéket kell kimutatni a vagyonkezelésiszerződés szerinti hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. A terv szerintiértékcsökkenés összegét a számviteli előírások szerinti bruttó érték (és nem avagyonkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] Reméljük, a kérdést nem könyvelő tette fel. A különmegfogalmazott kérdések a számviteli előírások ismeretének hiányára utalnak. Az Szt. 60. §-a szabályozza a külföldi pénzértékre szólóeszközök és kötelezettségek devizaértékének forintra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszából: […] ...rögzítsék külön-külön a jelentős hatás mértékét, természetesen a mérlegfőösszeg rögzített mértékénél magasabb mértékkel (például 10 százalékban).Ha minden minősítő ismérvnél teljesül, hogy az árfolyamváltozás hatására a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...le lehet írni. Az új Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint: a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...maradéktalanul megtartják, legalább évenként egyeztetnek a vevővel, az adóssal.Elengedett követelésA behajthatatlan követelésekkel nem lehet azonosan kezelni az elengedett követeléseket, amelyeket a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.