Szoftverfejlesztés miatti átsorolás

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...összeget árbevételként kellett elszámolnia, a felmerült költségeknek a költségnemszámadásban szerepelnie kell. A számviteli alapelvekkel ellentétes lenne a költségek kétszeres számbavétele. Ezért a szoftveren a vevő igényeinek megfelelő fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció

Kérdés: A társaság az egyik üzemében – előre nem látható időre – beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) és (5) bekezdése szerint: az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a m ű ködést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...készletek (így a befejezetlen termelés is) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is megállapíthatja, a még várhatóan felmerülő költségek a teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...készletté, függetlenül a birtokbaadástól, a tulajdonjog átszállásától. Ilyen rendelkezés azonban ellentétes lenne a számviteli alapelvekkel, meghozatala esetén a számviteli törvény számos rendelkezését meg kellene változtatni, illetve hatályon kívül kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] ...ebből következően a szállás célját szolgáló épülettel a szálláshozszorosan kapcsolódó parkolóval, kiszolgálóépületekkel, építményekkelkapcsolatos előzetesen felszámított áfa levonható. A fordított adózás szabályaimellett ez azt jelenti az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] ...elve, olyan költségek elszámolására is sor kerülne,amelyek a bevételszerző tevékenységgel, a ténylegesen realizált bevétellel nincsenekkapcsolatban.Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben azeszközök használata, rendeltetése a használatbavételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 160. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalkozó döntésének megfelelően használható a 6-7. számlaosztály.A 6. Költséghelyek, általános költségek számlaosztály – általában – a költséghelyen felmerült költségek, továbbá a közvetlen költségnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.