Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldipénzértékre szóló kötelezettséget (a bérnek bérköltségként, a járulékoknakbérjárulékkénti elszámolása a kötelezettségekkel szemben történik) a bekerülésnapjára, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

A 2006. évre kitűzött prémium egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Az APEH honlapján "2006. évi munkateljesítményre tekintettel kifizetett jutalom, prémium utáni járulékfizetés szabályai" címen 2007. 08. 27-én közzétett leiratban foglaltak megerősítését kérjük. Egyértelmű megerősítést kérünk, hogy szabályosan jár el társaságunk akkor, ha a 2006. évre kitűzött, a 2006. évi követelmények teljesítése alapján járó prémium esetében, amikor annak kifizetése csak 2007. április hónapban (illetve a prémiumra előleg kifizetése 2006. december hónapban) történt meg, hogy az egész évre vonatkozó prémium összegét arányosítva a törvény hatálybalépése előtti és utáni időszakra, az ezen időszakokra érvényes szabályok szerint számítja ki a munkavállaló által fizetendő járulékokat. Az értelmezés szerint hasonlóképpen kell eljárni a 2006. december hónapban az egész évi munkateljesítmény alapján kifizetett jutalmak esetében is. Amennyiben ezen jövedelmek arányosítása szabályszerű, úgy kérjük szíveskedjenek az önellenőrzés módjáról, mikéntjéről is útbaigazítást adni.
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényesjárulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani. Azönellenőrzésnek a munkavállalói járulékra is ki kell terjednie (a munkavállalóijárulék mértéke 2006. szeptember 1-jétől 1,5%), valamint atársadalombiztosítási járulékra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Társaságiadó-mérték: 10 százalék

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...anyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallására előírt feltétel amunkáltatót terhelő 18 százalék nyugdíj-biztosítási járulékra és 11 százalékegészségbiztosítási járulékra vonatkozik. Ennek megfelelően a példa szerintiesetben 2006-ban akkor alkalmazhatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...köteles. A vállalkozási jellegű jogviszonyt el kell határolni az egyéni vállalkozók biztosítási kötelezettségétől. Itt olyan személyekről lehet szó, akik ugyan egyéni vállalkozónak nem minősülnek (vállalkozói igazolványuk nincs), de díjazás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.