14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 "Szerződés elszámolási egysége" mikrogazdálkodónál
Kérdés: A számviteli törvény a 2020. évtől bevezette a "szerződés elszámolási egysége" fogalmát. A "szerződés elszámolási egysége" – áfát nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. Mikrogazdálkodói beszámolónál kifejezetten tiltott az időbeli elhatárolás a csak két elszámolási időszakot érintő gazdasági események esetén. Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő szoftverfejlesztő cég esetén, év végén van olyan le nem zárt egyedi szoftverfejlesztési munka (kezdés: 2020. 09. 15., zárás: 2021. 03. 15.), amely két gazdálkodási évet érint, és a szerződés értelmében az egyedi szoftverfejlesztés csak a teljesítéskor számlázható ki. Ekkor hogyan számolható el az árbevétel és a 2020. évi bérköltség, valamint az egyéb 2020. évi közvetlen költségek? Mivel nincs eltérően szabályozva a mikrogazdálkodói beszámoló készítésében a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás, emiatt – az időbeli elhatárolások használata mellett – alkalmazni kell a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolást, ha egyébként a többi, a számviteli törvényben szereplő feltétel (egyedi, a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit) fennáll? Vagy az időbeli elhatárolások miatt nem alkalmazható a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás? A 2020. évben a szoftverfejlesztő dolgozók e projektre jutó bérköltségét és az egyéb közvetlen költségeket a befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatás) címén kell készletre venni?
2. cikk / 14 Szoftverfejlesztés lehet-e alvállalkozás?
Kérdés: Cégünk szoftverfejlesztéssel foglalkozik, melynek során alvállalkozókat vesz igénybe egyes feladatok elvégzése érdekében. E feladatokra vállalkozási szerződést kötünk velük, mint ahogyan a megbízóval is az egyedi szoftver kidolgozására. A megrendelővel kötött vállalkozási szerződésben külön rendelkezünk arról, hogy mekkora a vállalkozási tevékenység, a munkavégzés ellenértéke, és arról, hogy mekkora összeget tesz ki a megrendelőnek átengedett felhasználási jog értéke. A helyi iparűzésiadó-alapnál mekkora összeg vehető figyelembe alvállalkozói teljesítés értékeként?
3. cikk / 14 Interneten közzétett reklámszlogen
Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
4. cikk / 14 Szerencsejáték-forgalom könyvelése
Kérdés: A dohányboltban a dohányáru értékesítésén túlmenően várhatóan italt, újságot, lottószelvényt árusítanak, és lehetőség lesz lóversenyfogadásra is. A szerencsejáték körébe tartozó tevékenységeken kívüli árbevétel rögzítése a pénztárgépben valósul meg. Külön pénztárnak tekintsük a szerencsejáték-forgalommal összefüggő bevételeket és kiadásokat? Hogyan kapcsoljuk össze a pénztárgépet – ahol bankkártya elfogadása is lehetséges – az egyéb pénztárakkal?
5. cikk / 14 Lakóingatlan építése eladási célból
Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
6. cikk / 14 Fejlesztés után találmányi díj
Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
7. cikk / 14 Közösségen belüli vevői készlet
Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
8. cikk / 14 Pénzforgalmi elszámolás az angol partnerrel
Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?
9. cikk / 14 Külföldön történő termékértékesítés áfája
Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
10. cikk / 14 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
