Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek a teljesítésére, és az ahhoz kapcsolódóan rendezendő kérdésekre.A válaszban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy külön kell számlázni a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Kiválás csak részesedéssel

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?
Részlet a válaszából: […] ...már korábban. Akkor viszont a zrt. sértette meg a számviteli törvény tételes előírásait, ha nem számolt el értékvesztést a részesedésekre, például az előző üzleti év mérlegfordulónapjával. Bár a számviteli törvény 137. §-a szerinti átértékelés alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában, az 1959. ésaz 1960. kérdésekre, a Számviteli Levelek 97. számában az 1978. kérdésre, aSzámviteli Levelek 100. számában a 2048. kérdésre adott válaszokban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...árában megtérül-e vagy más szavakkal: a piac elismeri-e az árban az értékcsökkenést vagy nem. Ha igen, akkor a könyv szerinti értékről vélelmezhető, hogy alacsonyabb, mint a piaci érték. Ha nem ismeri el, akkor viszont arra lehet következtetni, hogy a piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.