Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket ez a személy a vállalkozás érdekében végez, kivéve ha a következőkben felsorolt, telephelyet nem keletkeztető tevékenységekre korlátozódik.Nem minősülnek ugyanis telephelynek – többek között -– az olyan berendezések, amelyeket kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónap tizenötödik napjához – mint leghamarabb bekövetkezett időponthoz – kapcsolódik).Megjegyzendő, hogy a külföldi pénzértékre szóló követeléseket, kötelezettségeket a mérleg-fordulónapi értékelés során a választott, a fordulónapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Árubeszerzés szállítási költségei

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Részlet a válaszából: […] ...a szállítási költséget? Akkor, ha csak az adott készletelem raktárba történt beszállítása során merült fel, az egyedi termékre (árura) jutó összege a mennyiség (a darabszám) arányában meghatározható. Ha többfajta készletelem egyidejű beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...célból ingyenesen adott termék,illetve a kis értékű ajándék, függetlenül attól, hogy az importbeszerzéskapcsán az adott termékre fizettek-e áfát, illetve hogy a beszerzéshezkapcsolódóan az áfát levonásba helyezték-e. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...vámpapírokat,a vámhatóság határozatában a magyar kft. nevére állapítja meg a vámot, az egyébvámterheket és az áfát az importált termékre vonatkozó áfakulccsal, amelyet avámhatósághoz kell megfizetni. A kézhez vett vámhatósági határozat alapján amegfizetett áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...való törlésével, illetve újbóli nyilvántartásba vételével kapcsolatos előírásokat tartalmazza.Az esetenként vitatott kérdésekre is választ adnak az Szt.-t pontosító, kiegészítő rendelkezések.A számviteli irányelvek módosításához, az 1606/2002. EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...ez azonban még nem elegendő.A vállalkozó az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint választhatja, hogy a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség szerződés szerinti teljesítésnapjára vonatkozó forintértékének a meghatározásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...bizományos közreműködésével"A" módszer szerint: Az eladó (a megbízó) állítja ki a bizományi ügylet keretében értékesített termékekről (árukról) a – saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont – számlát közvetlenül a vevő nevére. Ezen számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a napon azonos árfolyam alkalmazásával és ezt érvényesítve a mérleg-fordulónapi értékelés során is), másrészt – az előbbiekre építve – a mérleg-fordulónapi értékelés megváltoztatásával a megbízható és valós összkép, a valódiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.