Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...meg az egyszerűsített éves beszámolót készítőktől. Tehát a törvénymódosítás a kötelező tartalmat írta elő a jogszabályi helyekre hivatkozással.Változtak az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek. Jelentősen emelkedtek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Első konszolidáció hatásának megjelenítése

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...az előírása alapján jóváhagyott osztalékként kell kimutatni (a külső tulajdonosok az éves beszámoló eredményéből jogosultak osztalékra, és nem a leányvállalat konszolidált eredményéből), így a konszolidációba bevont vállalkozások együttes saját tőkéjében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni a kereskedelmi képviseletpénzellátásának a rendjét, meghatározva – többek között – milyen gyakorisággal,milyen kifizetésekre, mekkora összegben, kinek, milyen elszámolási határidőveladnak (utalnak át) elszámolásra pénzeszközöket. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában, az 1959. ésaz 1960. kérdésekre, a Számviteli Levelek 97. számában az 1978. kérdésre, aSzámviteli Levelek 100. számában a 2048. kérdésre adott válaszokban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.