Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről, valamint azokról a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységekről, amelyeket folytatni kívánnak, továbbá a családi gazdaság nyilvántartásba vételét megelőzően gazdálkodásuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Az örökölt üzletrész későbbi hasznosításakor szükség lehet az üzletrész örökléskori forgalmi értékére mint szerzési értékre.Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének ec) alpontja alapján a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír, üzletrész, vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] ...kültag javára is. Ez esetben azonban a kültagot ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség terheli.A leírtakból következik, hogy osztalékról nem beszélhetünk. A beltagot, a kültagot megillető vagyonról lehet szó, amelyet azonban csak a végelszámolás befejezésekor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Elhalálozott szövetkezeti tag részjegye

Kérdés: A szövetkezetnél a legkisebb részjegy összege egyezer forint. A szövetkezetbe 5-10 ezer forinttal, évekkel ezelőtt belépett tagok némelyike elhunyt. A tagnál lévő részjegy valószínűleg nem kerül a hagyatéki leltárba. A haláleset ténye csak a hagyatéki eljárás után jut a tudomásunkra. A szövetkezet póthagyatéki eljárást kér az örökösöktől, amit azok visszautasítanak. Hogy lehet ezt a helyzetet rendezni? Mi lesz a hagyatéki végzés hiányában az elhunyt részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 61. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a tagsági jogviszony megszűnik, ha a tag meghal. Mivel a szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását a részjegy jeleníti meg, a tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag részjegyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...értékében. A magánszemély örököst terhelő illetékfizetésikötelezettségnél a következőket kell figyelembe venni az illetékről szóló 1990.évi XCIII. törvény (Itv.) alapján: – az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján mentesaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.