Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...4792 – K 355). Ha egy év adózott eredménye erre nem elegendő, akkor a következő években hasonló módon kell, azzal, hogy 2016. évi osztalékról való döntést a tényleges kifizetéskor (jelen esetben az elszámoláskor) közvetlenül az Szt. szerint meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...tagnál az adófizetési kötelezettséget megállapítani.A kérdéshez kapcsolódó variációk, kombinációk tovább folytathatók, amelyekre itt nem térünk ki. Nincsen azonban olyan megoldás, amely mellett a magánszemély tulajdonosnak előbb-utóbb ne kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...226/E §-a szerint: asaját részvényre eső osztalékot – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérőennem rendelkezik – az osztalékra jogosult részvényeseket megilletőrészesedésként kell részvényeik arányában számításba venni. A saját részvényrejutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában lévő részesedések nyilvántartás szerinti értéke kevesebb, mint a gazdasági társaság tőkeösszegének a részesedésekre jutó (arányos) része, akkor a térítés nélkül kapott új részesedéseket célszerű olyan értéken felvenni, a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.