Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Részlet a válaszából: […] ...összegek forintra történő átszámításánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) külföldi pénzértékre szóló ügyletekkel kapcsolatos elszámolási szabályait kell alkalmazni. Így például feltöltéskor emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...lehet kitérni a tulajdonjog szerződés szerinti megszerzése feltételeinek a teljesítésére, és az ahhoz kapcsolódóan rendezendő kérdésekre.A válaszban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy külön kell számlázni a termékértékesítést, illetve a szolgáltatásnyújtást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...teljesítmények sem léteznek.A cégtörvény előírásai alapján a beolvadó cég megszűnik. Így a cég megszűnése előtti teljesítményekről lehet szó, azokat meddig kell számlázni. Nem kell külön jogszabályi előírás arra, hogy a megszűnő cégnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően minden egyes számlánál az ellenérték egy részét (a kompenzált összeget meghaladó részét) a megrendelő fizeti? Ezekre a kérdésekre csak a kérdező tud válaszolni, ha egyértelműen körülhatároltak a gazdasági események.Az Áfa-tv. 142. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása

Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az in­putanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...azt írja, a konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Nyilvánvalóan a vetőmag értékesítéséről és a járulékos költségekről, feltételezhetően az áfa felszámításával. A vetőmag számlázott ellenértékét az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Magánszemélyt terhelő szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...kell, a számlázáshoz viszont adószámmal kell rendelkeznie. A cég a magánszemély (bérbeadó) számlája és a magánszemély költségekre vonatkozó nyilatkozata alapján az Szja-tv. 46-47. §-a alapján adóelőleget állapít meg, amelyet a tárgyhónapot követő hó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónap tizenötödik napjához – mint leghamarabb bekövetkezett időponthoz – kapcsolódik).Megjegyzendő, hogy a külföldi pénzértékre szóló követeléseket, kötelezettségeket a mérleg-fordulónapi értékelés során a választott, a fordulónapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet a válaszából: […] ...De nem javasolt, mivel ez esetben az illetéktörvényszerint ajándékozásról van szó, és így az átadott telekrész, illetvefelépítmény (épület)-rész (tulajdoni hányad) piaci értéke alapján mindkétfélnek ajándékozás utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Cég által cégnek adott tagi kölcsön

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Részlet a válaszából: […] ...akár nulla százalék is lehet. A lényeg,hogy a kikötött kamatmértéket a felek az egymás közötti szerződésben rögzítsék.A kérdésekre így a válasz: a tagi kölcsön kamatánakelszámolása történhet az alapkamattal is, nulla százalékkal is, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Adómérték-változás bérleti díj számlázásánál

Kérdés: Társaságunk bérbeadással is foglalkozik, a bérleti díjat az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján úgy számlázza, hogy a teljesítési dátum és a fizetési határidő megegyezik. 2005 októberében számlázunk 2006. januári teljesítésű bérleti díjakat. Milyen áfamértékkel kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...2005. december 31-ét követi. Atörvény átmeneti szabályai nem tartalmaznak külön rendelkezést a 16. § (14)bekezdése szerinti ügyletekre. Amennyiben tehát a bérbeadás teljesítésiidőpontja (részkifizetés esedékessége) 2005. december 31. napját követi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.
1
2