Regisztrált könyvelő nélkül folytatott tevékenység

Kérdés: Az egyszemélyes könyvelő kft. ügyvezetője (tulajdonosa) elhunyt. Az örökös nem képes folytatni a tevékenységet, de a család más tagja megvásárolná a kft.-t. A 3 fő alkalmazott ellátja ugyan a feladatokat, de egyik sem regisztrált könyvelő. Hogyan folytatható a tevékenység a hagyatéki eljárás befejezéséig?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kapott megbízása valójában megszűnt. Megbízás hiányában az alkalmazottak jogszerűen nem tudják feladataikat ellátni.Az előbbiekre tekintettel, ha már van olyan személy, aki a kft.-t megveszi, akkor – véleményünk szerint – a kft. megvételével/eladásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...számára az Szt. – a számviteli alapelvek érvényesülése érdekében -előírja, ha a mérlegkészítés időpontja előtt az osztalékról való döntés és annakalapján a részére járó osztalék összegszerűen is a tudomására jutott, hogy azta bevételkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...sem 2010-ben.A feltett kérdés megfogalmazásából arra lehet következtetni,hogy a kérdező szerint az ügylet hasonlít a bizományi ügyletekre, mivel "A" céga megbízó javára (a "B" cég tekinthető megbízónak, hiszen ő adja az ügylethez apénzt, ő kapja az árrés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.