Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Sportegyesület csarnoképítésének áfája

Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mivel az számos félreértést tartalmaz. Először azt kell a helyükre tenni.A kérdés szerint a sportegyesület csarnokot épít, ami alapvetően a sportegyesület tárgyi adómentes tevékenységét szolgálja. Ha nem kapcsolódna hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...A válaszhoz nélkülözhetetlen dolgokról azonban nem szól. Így először ezeket kell tisztázni, és feltételezésekkel élve lehet a kérdésekre választ adni.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan szó egy eszközcsoport megjelölésére szolgál, és önmagában nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Internetutalvány adómentesen

Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi elő­írásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...annak hiányában is, akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha ajuttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre,szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, ésegyebekben a juttatás körülményei megfelelnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek számít, ha a közhasznú társaság nem rendelkezik közhasznú jogállással (a tevékenység ugyanis a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ában foglaltak szerint nem minősül közhasznú tevékenységnek), de a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.