8 talált cikk a bérlet , telek , bérleti jog , szerződés , EKR kifejezésre

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?