Önszámlázás következményei

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő online számla adatszolgáltatási kötelezettségre tekintettel a legalább 100 000 forint áthárított áfát tartalmazó ügyletekről a számlázóprogramoknak automatikusan adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére. Ebből következően a leírt esetben – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Ingatlan adásvételének számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
Részlet a válaszából: […] ...válaszként – ma is helytállóak. Jelen kérdésben leírtakra a következőket válaszoljuk:Ha az ingatlan adásvétele során az ellenértékrészletfizetésben történő rendezésében állapodtak meg, mindenképpen különbségetkell tennünk az értékesítés/beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Adó megállapítása becsléssel

Kérdés: Egyéni vállalkozónál bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot rendelt el az APEH 2003. és 2004. évekre. A határozat szerint adóhiányt állapított meg azért, mert a leltár szerinti nyitókészlet és a beszerzés csökkentve az értékesítéssel, valamint a zárókészlet nem egyezett egyik évben sem. A revízió az értékesítéseket korrigálta oly módon, hogy a 12, illetve 15%-os áfatartalommal könyvelt tételeket és a 25%-os tételeket átrendezte, azaz a fizetendő áfát növelte, emiatt áfahiányt és szja-hiányt állapított meg. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el az APEH, illetve miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben az adóhatóság a becslés egyik módszerévelállapította meg az adót. A becslés alkalmazására a megfelelő, korrektbizonylatok hiánya jogosította fel az ellenőröket. Az ilyen és ehhez hasonlóesetek akkor kerülhetők el, ha minden egyes gazdasági eseményt hitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.