100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] ...kerültek, az aktiválásnál figyelembe vett hasznos élettartamból a még hátralévő (idesorolva 2022-t és az azt követő éveket) évekre kell felosztani (ha pl. 7 évből 5 év van hátra, akkor 5 évre), a 2022-re jutó részt nem kell elhatárolni, csak az azt meghaladó részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...is magában foglalt, az sem tűnik ki, hogy a fejlesztési támogatást konkrétan mire kapták. Így a megkeresésben megfogalmazott kérdésekre egyértelmű választ nem lehet adni, a válaszadáshoz a választ adó kénytelen feltételezésekkel élni, válaszát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] ...megjelent, 6808. kérdésre adott válaszunkat. Ezen válasz megismétlése helyett más irányból közelítve keressük – a kérdésben feltettekre – a választ.A kapott támogatásoknak két nagy csoportját lehet megkülönböztetni: az egyik a fejlesztési támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...egy megjegyzés: a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás jellemzően áfaköteles. A szolgáltatást nyújtónak a piaci értékre az áfát fel kell számítania, alapvetően számlával egy tekintet alá eső okirat használatával. A térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Több eszközhöz kapcsolódó támogatás, arányosítás

Kérdés: A kft. vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatott eszközök hasznos élettartama 3, 7, 10 és 30 év, maradványérték még nem lett megállapítva. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került, bevételként az eszközök értékcsökkenésével azonos mértékben lesz elszámolva. Az elszámolás módja: a támogatás összege osztva a támogatott eszközök könyv szerinti értékével. Az így kapott arányszámmal megszorozva az évenként elszámolt értékcsökkenést, kapjuk meg azt az összeget, amelyet időszakonként a passzív időbeli elhatárolásokból vissza kell vezetni a rendkívüli bevételek közé. Ha az eszköznél van maradványérték, a maradványértékre jutó támogatás az eszköz nyilvántartásból való kivezetéséig a passzív időbeli elhatárolások között marad. Másik lehetőség, amelynek során a halasztott bevételeket a hasznos élettartam alatt kell feloldani, ezért a maradványértékre már nem tartható vissza halasztott bevétel. Melyik megoldás a szabályszerű?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerül kivezetésre, költségként, illetve ráfordításként elszámolásra (azért maradványérték), így a maradványértékre jutó halasztott bevétel mindaddig a passzív időbeli elhatárolások között kell, hogy maradjon, amíg az eszközt véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Munkahelyteremtő beruházás támogatásból

Kérdés: Kft. helyi önkormányzattól befektetésösztönzési rendelet alapján, munkahelyteremtő beruházás céljából megvalósult ingatlanvásárlása során egyszeri, majdnem 50%-os mértékű támogatást kapott. A támogatás állami támogatásnak minősül (egyéb nem pénzbeli juttatás, kedvezményes feltételek mellett történő ingatlanvásárlás). Kérdésünk: az ingatlanvásárlás és az amortizáció számviteli elszámolása, a támogatás könyvelése hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a kapott támogatásösszegét – a telek és az épület bekerülési értékének arányában – kétfelé kellmegbontani.A telekre jutó fejlesztési támogatás mindaddig a passzívidőbeli elhatárolásokban kerül kimutatásra, míg a telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 86. számában a 1761. kérdésre adott válaszhoz, hogyan értelmezendő az Szt. 45. §-a (2) bekezdésének azon rendelkezése, miszerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti elszámolásakor kell megszüntetni, ha a társaság az eszköznél maradványértéket is megállapít?
Részlet a válaszából: […] ...850 ezer forint, összesen 2550 ezer forint kerül megszüntetésre 3 év alatt a rendkívüli bevételek közötti elszámolással. A maradványértékre jutó támogatás (450 ezer forint) a maradványérték megszüntetéséig (általában a gép állományból történő kivezetéséig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény XIII. fejezete tartalmazza az Szt. módosításait (a 230-244. és 323. §-aiban). Nagyon fontos, hogy a módosító rendelkezések 2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.