12 talált cikk az ellenérték , étkezés , bevétel , termékértékesítés , EKR kifejezésre

Kérdés: Cégünk előfizetési szerződésben áll egy telefontársasággal. Vásároltunk telefonokat, amelyekre 100%-ban kedvezményt kaptunk. A számlák nulla végösszegűek, fizetési kötelezettség nincs. A telefonok soronként vannak értékkel feltüntetve "nettó+áfa = bruttó értékkel, majd rögtön az egyes sorok alatt szerepel: kedvezmény "nettó+áfa = bruttó" érték. Jól gondolom-e, hogy mivel az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint a bekerülési érték az engedményekkel csökkentett ellenértéket foglalja magában, ezért csak a kedvezménnyel csökkentett értéken lehet a telefonokat állományba venni, azaz 0 Ft értéken? Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény, így előzetesen felszámított áfa keletkezett, de befizetendő áfa nem. Hogyan könyveljük ezt az előzetesen felszámított áfát?

Kérdés: A szerződés eltérő értelmezéséből adódóan partnerünk nem ismeri el a teljesítést, visszaküldte a számlát. Perre megyünk. A Számviteli Levelekben azt olvastuk, hogy ilyen esetben sztornírozni kell a számlát, és a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja lesz a teljesítés időpontja. Egy áfaelőadáson viszont az előadó azt válaszolta, hogy szerinte az Áfa-tv. 55. §-a alapján az áfát be kell vallani/fizetni az eredeti teljesítés időpontjában. Hogyan tudjuk feloldani az Szt. és az Áfa-tv. közötti ellentmondást?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? - Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. - Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. - Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. - Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). - Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). - Fuvarozás, havi elszámolással.

Kérdés: Egy áfával kapcsolatos szakmai cikkben olvastam az alábbi mondatot: "...folyamatos jelleggel végzett szolgáltatás ... (például: közüzemi szolgáltatások, őrzés-védelem, munkavédelmi és tűzvédelmi tanácsadás, takarítás, könyvelés, számítógépes, illetve műszaki rendszerfelügyelet, átalánydíjas karbantartások, ügyvédi megbízás stb.)...? Ez alapján 4 kérdés merült fel a folyamatos tevékenységgel kapcsolatban: 1. A régi Áfa-tv.-ben volt konkrét meghatározás, az egyértelműség kedvéért, hogy mely tevékenységeket érti a törvény a folyamatos teljesítésű alatt. A 2008. évi új Áfa-tv. szerint mi indokolja – mert semmilyen konkrét meghatározás nincs erre a törvényben –, hogy a fenti tevékenységek folyamatos teljesítésűek lennének, míg a korábbiban nem – a közüzemi szolgáltatásokat kivéve? Erre vonatkozóan APEH- vagy PM-állásfoglalást, tájékoztatást sem találtam. Az Áfa-tv. 58. §-a arra utal, hogy a szerződés dönt, hogy beleírták-e vagy sem a határozott idejű elszámolást. Helyes megközelítés lenne ez? 2. Ha valakivel egy szerződés keretében, bármilyen tevékenységre abban állapodok meg, hogy nem az egyes elvégzett munkák után, hanem havonta, negyedévente vagy bármilyen meghatározott időszakonként számolok el, akkor az 58. § alapján kell a számlát kiállítani, azaz a fizetési határidő lesz a teljesítés is egyben? Legyen a tevékenység akár könyvelés, könyvvizsgálat, marketing vagy egyéb tanácsadás, kontrolling, monitoring, takarítás, előadó-művészet, rendezvénylebonyolítás, szállítás, futárszolgálat... vagy bármi a fent és itt idézetteken túlmenően. 3. Hogyan kell eljárni olyan esetben, ha csak határozott időre szól a szerződés, és annak a végén számolnak el a felek? Pl. egy év újrakönyvelése, és a végén van az elszámolás, számlázás, vagy háromhavi takarítás egyben van elszámolva stb. Ebben az esetben az Áfa-tv. 55. §-át kell alkalmazni, vagy az 58. §-át? 4. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a szerződésben nem szerepel elszámolási időszak, csak óradíj vagy egyéb más, nem időszakhoz köthető paraméter: - ha minden egyes alkalommal kiszámlázom az elvégzett munkát (pl. futárszolgálat, vagy szállításkor); - ha nem rendszeres időközönként történik az elszámolás, hanem amikor a felek megegyeznek (pl. egyszer elszámolják 2 hét tanácsadását óradíj alapján, egyszer meg nincs annyi munka, de az elszámolás mégis havonta történik a partnerek között)? Ezekben az Áfa-tv. 55. §-a határozza meg a teljesítés idejét, vagy az 58. §-a?

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?