Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezen összeg eszközökben is a bt. rendelkezésére áll).Összefoglalva: a kata hatálya alatt is kell a bevételek mellett a költségekről is (az eszközökről, a kötelezettségekről) nyilvántartást vezetni, ha "osztalékot" kívánnak fizetni. Az "osztalék" év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlásként sem minősíthető.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!A Számviteli Levelek 229. számában a 4731. és a 4732. kérdésekre adott válaszra adott – fenti kérdés szerinti – észrevételekkel a válaszadó egyetért. A szóban forgó kérdésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...napi készpénz záró egyenlegeaz átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja, a meghaladó részből kikell számítani az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétjének arányábana magánszemélyre jutó részt, és a jóváhagyott osztaléknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik, amelyet a szövetkezetnek kell levonnia és befizetnie. Ezenkívül a 35 százalékkal adózott osztalékrész után a szövetkezetet 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Az osztalékból a 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...évében érvényes előírások szerint – a következő módon kell megállapítani (az Szja-tv. 66. §-a alapján):a) Az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi munkavégzése során a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget úgy kell elbírálni, mintha magyar magánszemélyekről volna szó.Fontos lehet még ismernünk a 7. cikkelyt, mely kiküldetés esetére szabályozza a biztosítási kötelezettséget. A 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Átalakulás: magánszemély tulajdonos adókötelezettsége

Kérdés: Egy kft. rt.-vé alakul át. Csak magánszemély tagjai vannak. Terheli-e adófizetési kötelezettség a magánszemélyt azért, mert tőkéjét a kft.-ből a jogutód rt.-be helyezi át?
Részlet a válaszából: […] ...66. § (5) bekezdése szerint nem kell az osztalék után az adót megfizetni, ha a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.