Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...kell (kellett) a kisadózónak nyilvántartást vezetnie, a vállalkozási tevékenységhez szükséges eszközökről, kapcsolódó kötelezettségekről kötelezően nem kell (kellett). Ez azonban így nem pontos, mert – majd látni fogjuk – akkor is kell valamilyen nyilvántartás, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...kell (kellett) a kisadózónak nyilvántartást vezetnie, a vállalkozási tevékenységhez szükséges eszközökről, kapcsolódó kötelezettségekről kötelezően nem kell (kellett). Ez azonban így nem pontos, mert – majd látni fogjuk – akkor is kell valamilyen nyilvántartás, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...összegszerű megállapításánál tekintettel voltak az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott osztalékfizetési feltételekre.A megállapított osztalék egésze jövedelem, amelyet az Szja-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján személyi jövedelemadó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszából: […] ...számla-adatszolgáltatás bevezetése előtt a NAV nem kifogásolta azt a gyakorlatot, ha egy vállalkozás az olyan értékesítéseit, amelyekről egyébként számlát állított ki, beütötte a pénztárgépbe, és ezzel együtt nyugta is készült. Ennek oka az volt, hogy bár ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjának forintban történő megállapítását az Áfa-tv. 80. §-a szabályozza. A Korm. rendelet szerint a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát az MNB által közzétett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező gondolatmenete lényegesen eltér a hatályos jogszabályi előírásoktól, és éppen ezért nem jelent megoldást az adott esetben.A kft.-ből kilépő taggal való elszámolásra sem a Gt., sem az új Ptk. nem tartalmaz konkrét előírást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Lakásértékesítés az alvállalkozónak

Kérdés: Lakópark építésével foglalkozó kft. az alvállalkozóját részben úgy fizeti ki, hogy az megvásárol az épülő lakások közül egyet. A pénzügyi rendezés részletekben történt, amikor az alvállalkozó benyújtott egy-egy részszámlát, akkor annak meghatározott százalékát a kft. nem fizette ki, hanem előlegszámlát bocsátott ki a lakásépítéshez kapcsolódóan. Az alvállalkozó és megbízója a lakás adásvételéről előszerződést kötött, azzal, hogy az alvállalkozó maga helyett mást is kijelölhet végleges vevőként. A lakás birtokbaadása 2009 decemberében megtörtént, az építő kft. az értékesítésről számlát bocsátott ki. Mivel az előleg megfizetésének időszakában az áfa 20% volt, a birtokba­adáskor 25%, a számlában is megbontotta az áfa alapját. A végleges adásvételi szerződés megkötése a birtokba adás után, 2010-ben volt. Az alvállalkozó élt az előszerződésben rögzített jogával, maga helyett mást jelölt ki vevőként. Az új vevő engedményezési szerződésben kapta meg az alvállalkozó követelését az építő kft.-től. Az eladó ezért sztornírozta a kibocsátott számlát, és új számlát adott ki az új vevő nevére. Ebben az új számlában is megbontotta az áfa alapját, egyezően az eredeti számlával. Jogosan tette? Mikor kell az ügyletet teljesítettnek tekinteni az építő kft. részéről?
Részlet a válaszából: […] ...vevő van azalvállalkozó helyett, az új vevő részére 2010-ben kibocsátott új számlán az áfaalapját nem lehetett megbontani, az ellenértékre 25%-os áfát kellettfelszámítani. (Természetesen, az adott esetben az alvállalkozó részérekibocsátott számlát – mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...között – rögzíteni kell, hogy a mérleg-fordulónapiértékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzeszközökre, kötelezettségekre,illetve az eredményre gyakorolt hatását mikor tekinti jelentősnek. Ez azértékelési előírás azonban csak az euróban lévő valutára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...a házipénztár pénzkészletébe. Felmerülhet akérdés, milyen jogcímen adható ki elszámolásra készpénz? Nyilvánvalóan olyankifizetésekre, amelyeket jellemzően csak készpénzzel lehet kiegyenlíteni, mertaz eszköz beszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Két számla egy termékértékesítésről

Kérdés: Cégünk Magyarországon bejegyzett társaság. A kft. rendelkezik közösségi adószámmal. Közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőinknek is adunk el terméket. Cégünk kért és kapott osztrák közösségi adószámot, azért, hogy ne kelljen áfával számlázni a közösségi adószámmal nem rendelkező osztrák vevőknek. Szabályos-e, ha két számlát állítunk ki egy termékértékesítésről: az egyiken cégünk az eladó magyar közösségi adószámmal és a vevő is osztrák közösségi adószámmal, az Áfa-tv. 29/A §-a alapján adómentesen, a másikon az eladó cégünk osztrák közösségi adószámmal, a vevő az osztrák vevő osztrák áfával. Hogyan kell a két számlát könyvelni? A második számlán mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...vagy más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően,hiánytalanul kell tartalmaznia. A kérdező cég által értékesített termékről isbizonylatot (számlát) kell kiállítani, mivel a termékértékesítés eredményekéntcsökken a készletérték és nő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.
1
2