Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...lehet január 5-e;– a készletről felvett leltárak helyes értékelése más-más mérlegkészítési időpontot igényel, ha vásárolt készletekről van szó (függ a szállítói számlákra való várakozás időintervallumától), illetve saját termelésű készletről (függ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdését. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásánál az – a nem kötelező, csak a befektetett eszközöknél alkalmazható – értékhelyesbítést alátámasztó módszerekre van szükség. Többféle módszer lehetséges. Ezek közül kettőre utalunk röviden:– költségalapú módszer;– piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért a válaszadó számára úgy tűnik, hogy nem az Szt. előírásainak megfelelően értelmezik az időbeli elhatárolást. (Az egyes kérdésekre adott válasznál utalunk erre!)Az aktív időbeli elhatárolás tartalmi előírásait az Szt. 32-33. §-ai, a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
Részlet a válaszából: […] ...év mérlegfordulónapjához kapcsoltan sincs átértékelés).Az előbbiekből következően a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség (részbeni vagy teljes) csökkenését ezekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] ...vagy szolgáltatótevékenység (hasonló módon fogalmaz a Civil-törvény is).A hivatkozott előírások alapján lehet a konkrét kérdésekre válaszolni. Az alapítvány kaphatott devizában támogatást, alapítói befizetést, amelyet az alapító okiratban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda a beolvadó, a "B" ügyvédi iroda pedig a beolvasztó (az átvevő), és erre a kapcsolatra rendeztük a kérdést is.Az ügyvédekről az 1998. évi XI. törvény rendelkezik. Ennek a 77. §-a szabályozza az ügyvédi iroda jog­utódlással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Devizaalapú követelések, kötelezettségek átértékelése

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt egy megjegyzés. A kérdésben leírtak valójábana jelenleg hatályos előírásokkal nem egyeztethetők össze. A szerződésekrészletes ismerete hiányában, a kérdésben megfogalmazottakra tekintettel, de ahatályos előírások alapulvételével adjuk meg a választ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve azügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet az azonnali adásvételi ügyletekrevonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, ha a szerződés szerint ateljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
1
2