Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki annak a lehetőségét, hogy a cég az Szt. 41. §-a (1) bekezdésénekelőírása alapján a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékotképezzen, akár több részletben is a garanciális időszak alatt. Az egyébráfordítások között elszámolt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt.-nek a követelésekre, a követelésekhezkapcsolódó elszámolásokra vonatkozó előírásai a 2004. évi XCIX. törvény 7., 15.§-aiban, továbbá a 20. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglalt módosításoknakmegfelelően változnak. A módosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
Részlet a válaszából: […] ...a másik fél valósnak nem ismert el.A kérdésben megfogalmazottak figyelembevételével (a bérbeadó érvei ismereteinek hiányában) a kérdésekre a rövid válasz: a bérbeadó nem a számviteli előírások szerint járt el, mert követelést a bérlővel szemben nem mutathatott ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.