32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Tőkekivonás számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
2. cikk / 32 Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében
Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
3. cikk / 32 Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján
Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
4. cikk / 32 Öröklés a gazdasági társaságban
Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
5. cikk / 32 Osztalékelőleg 2016-ban
Kérdés: A kft. 2016 decemberében – közbenső mérleg alapján – 100 egység osztalékelőleget fizetett a tulajdonosoknak. 2017 januárjában – a 2016. évi közbenső mérleg alapján – újabb 100 egység osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámolójában 500 egység adózott eredmény szerepel, a taggyűlés 300 egység osztalékról döntött. Helyesen járt el a társaság, hogy 2017-ben a 2016. évi beszámoló elfogadása előtt a 2016. év terhére fizetett ki osztalékelőleget?
6. cikk / 32 Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása
Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
7. cikk / 32 Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése
Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
8. cikk / 32 Elszámolás a szövetkezet tagjával
Kérdés: Szövetkezeti tagunk vagyoni hozzájárulással rendelkezik, a tagsági jogviszonyát meg akarja szüntetni. Kérheti-e a vele való elszámolást? Megilleti-e a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke a lekötött tartalékkal csökkentett összegben?
9. cikk / 32 Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye
Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
10. cikk / 32 Ingatlan átadása kilépő tagnak
Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
