9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
2. cikk / 9 Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át
Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
3. cikk / 9 Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
4. cikk / 9 Munkavállalónak nyújtott kölcsön
Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
5. cikk / 9 Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel
Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
6. cikk / 9 Visszavásárolt sportutalványok engedményezése
Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
7. cikk / 9 Továbbtanulás külföldön
Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
8. cikk / 9 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
9. cikk / 9 Étkezés konferencián
Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
