4 talált cikk a lízing , piaci érték , tulajdonos , könyv , EKR kifejezésre

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?

Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:

	Eredeti	Ráépített	Új	Arány %
Telek	50	50	100	10
Épület	150	750	900	90
Összesen:	200	800	1000	100
Arány %	20	80	100

A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?