61 talált cikk a megrendelés , EKR kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása – tekintettel a termékek sokszínűségére – nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
-a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
-az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
-a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
-az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
-az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő – jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló – elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.

Kérdés: Külföldi vállalkozás magyarországi tevékenységével kapcsolatos bizonylatait továbbítja a magyarországi könyvelésnek. A bizonylatok nagy részén azonban vevőként nem a fióktelep, hanem a külföldi vállalkozás van megjelölve, azaz a bizonylatokon nem szerepel a fióktelep neve, címe, adószáma. Világos, hogy ezekre a bizonylatokra áfalevonási jogot nem alapíthatunk. Elszámolhatjuk ugyanakkor valamilyen módon ezeket a költségeket? Többször felhívtuk a külföldi vállalkozás figyelmét a problémára, de sok esetben a mai napig a saját nevükre állíttatják ki a számlákat.

Kérdés:

A vállalkozás zárjeggyel ellátott dohányterméket állít elő. A zárjeggyel ellátott dohánytermék jövedéki adóját az alábbiak szerint könyveli (kezeli). Minden hónapban az adott havi szabad forgalomba helyezésről a vállalkozás integrált könyvelési rendszere elkészít egy főkönyvi feladást: T 8674210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó (technológiai számla), K 4631230. Jövedéki adó fizetési kötelezettség előírása, illetve T 8675210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa (technikai számla), K 4631231. Jövedéki áfa fizetési kötelezettség előírása. Majd elkészülnek az adott havi értékesítésről a számlák: T 3121210. Belföldi vevők, 58112. Szivarka, cigaretta, dohány állományváltozása, K 911. Belföldi értékesítés árbevétele, 251. Késztermék. A 911. és a 3121210. tartalmazza az eladási árat + jövedéki adót + jövedéki áfát. Ezután az integrált könyvelési rendszerből lekérdezzük, hogy mennyi volt az értékesítésre jutó jövedéki adó, illetve jövedéki áfa. Ezt átvezetjük a 8674210-ről a 867211-re. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE, illetve a 8675210-ről a 8675211-re Belföldi késztermékek elszámolt jövedéki áfa ODBE számlákra. Ha kevesebb volt az értékesítés, mint amennyi a szabad forgalomba helyezés, a fennmaradó összeget átvezetjük a 3921221. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE elhat. és a 3921222. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa ODBE elhat. számlákra. Ha több volt az értékesítés, mint a szabad forgalomba helyezés, akkor a különbözetet visszavezetjük a 3921221. és a 3921222. számlákról a 8674211. és a 8675211. számlákra. Tehát a 8674211. és a 8675211. számla havonta tartalmazni fogja az értékesítésre jutó jövedéki adót és jövedéki áfát. A 3921221. és a 3921222. számlák tartalmazni fogják a szabad forgalomba helyezett és a depókba kiszállított, de még nem értékesített dohánytermékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A 8674210. és a 8675210. technikai számlák egyenlege nulla lesz. Az értékesítés bizományosi szerződés keretében történik, emiatt nem egyezik meg a szabad forgalomba helyezésre jutó és az értékesítésre jutó jövedéki adó és jövedéki áfa összege, ezért határoljuk el a már szabad forgalomba helyezett, de még nem értékesített termékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A fent részletezett gyakorlat számvitelileg megfelelő? Ha nem helyes az általunk alkalmazott könyvelési metodika, kérem szíves útmutatásukat az általunk előállított dohánytermék jövedéki adójának megfelelő elszámolására.

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.