Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...juttatások értékét is és adóterheit is a kifizetéskor kell elszámolni.Az előző bekezdésben foglalt, 2022-ben kifizetésre kerülő tételekre legfeljebb céltartalék képezhető az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a 2021. évvel való összefüggésük egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...olvasva, úgy tűnik, mintha azt még 1990 előtt fogalmazták volna meg, amikor általános volt az a követelmény, hogy a részletkérdésekre is jogszabály, de legalább minisztérium által kiadott közlemény tartalmazzon kötelező előírást. Ez azonban már a régmúlt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Utazási bérlet nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
Részlet a válaszából: […] ...a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát. [Nem isállíthat ki, hiszen a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrőlszóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet értelmében az utazási kedvezményekigénybevételére csak magánszemély lehet jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...magyarországi munkavégzése során a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget úgy kell elbírálni, mintha magyar magánszemélyekről volna szó.Fontos lehet még ismernünk a 7. cikkelyt, mely kiküldetés esetére szabályozza a biztosítási kötelezettséget. A 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.