5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Részletfizetés vagy részletekben történő fizetés
Kérdés: Bérelt ingatlanon végeztettünk építőipari munkákat (iroda kialakítása, belsőépítészeti átalakítások). A szolgáltatóval kötött szerződésben 36 hónapos részletfizetésben állapodtunk meg. Ebben az esetben érvényesíthető az Áfa-tv. részletfizetésre vonatkozó szabálya? A szolgáltató havi részletekről állít ki áfás számlát. Mi a beruházást, mint idegen ingatlanon végzett beruházást állományba vehetjük a szerződés és az átadás/átvétel alapján teljes összegben? Ha igen, akkor a havi részletek számláit hogyan kell elszámolni? Az Áfa-tv. 07. 01-i változása erre a számlázásra is vonatkozik?
2. cikk / 5 Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével
Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
3. cikk / 5 Átalánydíjas szerződések díjainak számlázása
Kérdés: Ügyfelem havi rendszerességgel honlapkarbantartást, tanácsadást számláz átalánydíjasan. A szerződés átalánydíjas, szintén havi rendszerességgel történő teljesítést ír elő. Véleményem szerint ez határozott idejű szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynél a teljesítési határidőnek meg kellene egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelem – ennek ellenére – a számlákon a teljesítésre a hónap utolsó napját tünteti fel, amely nem egyezik meg a fizetési határidővel. A könyvelői felelősség miatt kérdezem, a könyvelőnek mit kell tennie ez esetben? El kell fogadnia azt a teljesítési dátumot, amit az ügyfél helytelenül tüntet fel a számlán, vagy felül kell bírálnia, és a fizetési határidőre az áfát megfizetni? A bejövő számláknál is ugyanez a probléma? Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés a számlán feltüntetett teljesítést, vagy a törvény által helyesen vélelmezett teljesítést fogja elfogadni?
4. cikk / 5 Részteljesítés elszámolása
Kérdés: Az elszámolási időszakos ügyletek fogalmába beletartozhat-e az új autópálya melletti növénytelepítés? Az ügylet már 2007. évben kezdődött, és 2008-ban még nem fejeződik be. A szerződés szerint a parképítő alvállalkozónak joga van havonta részszámlát kiállítani, a teljesítéshez kötötten, a végszámla a teljes átadáskor esedékes. A részszámlák fizetési határideje és a teljesítés időpontja meg kell, hogy egyezzen? Vagy ez nem tartozik a "folyamatos szolgáltatás" alá? A végszámlánál szintén ez a kérdés.
5. cikk / 5 Részletfizetés fix kamatának elszámolása
Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató társaság lehetővé teszi vevőinek, hogy az áru ellenértékét részletekben egyenlítsék ki, fix kamat felszámítása mellett. A kapcsolódó szerződésekben a társaság a törlesztőrészletek értékét megbontja kamatra és áruértékre. Az ügylet könyvelése is ekként történik: az értékesítéskor könyveli az árbevételt és az áfát, az egyes részletek befolyásakor a társaság csökkenti a vevő követelését, és a kamatot nem pénzintézettől kapott kamatként számolja el. Helyes ez így?